+36 1 269 3364, +36 20 944 4944

Blog

A veszélyhelyzet kihirdetése óta kiadott főbb kormányrendeletek

(2020. május 22.-2020. június 6.)

Az iskolák 2020. júniusi működése

A Kormány 220/2020. (V.22.) Korm. rendelete alapján az iskolák – a szakképzést folytató iskolák kivételével – 2020. június 2. és 2020. június 15. között továbbra is tantermen kívüli, digitális munkarend szerint működnek azzal, hogy a tantermen kívüli, digitális munkarend tapasztalatai alapján egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás szervezhető a tanulók felzárkóztatása céljából.

2020. június 2. és 2020. június 26. között minden általános és középfokú iskola megszervezi a tanulók felügyeletét. A felügyelet keretében napközi, szakkör, sportfoglalkozás, egyéni vagy csoportos felzárkóztató foglalkozás, fejlesztőfoglalkozás, egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás tartható.

Ha a tanuló a lakóhelyétől eltérő településen jár iskolába, és a saját intézményében nem tud tanulófelügyeletben részt venni, felügyeletének ellátását a lakóhelye szerinti településen működő iskola nem tagadhatja meg.

A szakképzést folytató iskolák 2020. június 2-ától a veszélyhelyzetet megelőzően alkalmazott nappali vagy esti munkarendben, vagy tantermen kívüli, digitális munkarendben egyaránt működhetnek az iskola vezetőjének döntése szerint.

Az iskolákban 2020. június 26-áig az intézményi gyermekétkeztetést a tanítási év szabályai szerint kell biztosítani. A felügyeletet igénybe nem vevő tanulók számára a szünidei gyermekétkeztetést a tanítási szünetre vonatkozó szabályok szerint kell biztosítani.

Határátlépés- Szerbia

A Kormány 260/2020. (V.25.) Korm. rendelete alapján a szerb állampolgár és a magyar állampolgár a Szerb Köztársaság területéről Magyarország területére – az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről szóló 81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet szabályaitól eltérően – beléphet.

Ha a Magyarország területére belépett magyar állampolgár, és a Magyarország területén tartózkodó szerb állampolgár a belépést követő 14 napon belül COVID-19 fertőzés tünetét észleli, akkor a lakóhelyét, tartózkodási helyét vagy szálláshelyét nem hagyhatja el, és haladéktalanul köteles telefonon értesíteni a járványügyi hatóságot.

A kijárási korlátozás enyhítése

A Kormány 240/2020. (V.27.) Korm. rendeletének hatálya Budapest főváros területére terjed ki.

A kormányrendelet értelmében a vendéglátó üzlet belső (zárt) részében – így különösen az étteremben, a kávézóban, a cukrászdában, a büfében, a presszóban – a tartózkodás és a megrendelt étel, illetve ital elfogyasztása megengedett. A vendéglátó üzlet belső (zárt) részében az ott dolgozók – a vendégek által látogatható területen – kötelesek a szájat és az orrot eltakaró eszközt (például orvosi maszk, sál, kendő) viselni, és a védőtávolság betartása kötelező.

A szabadtéren lévő játszótér nyitva tarthat és látogatható.

A szálláshelyek fogadhatnak vendéget, és a vendégek számára az ott-tartózkodás megengedett.

A szálláshelyen üzemeltetett vendéglátó helyiségekre a vendéglátó üzletekre vonatkozó szabályok irányadóak.

A kormányrendelet 2020. május 29. napján lépett hatályba

Szabadtéri rendezvények

A Kormány 241/2020. (V.27.) Korm. rendelete alapján ha a rendezvényre vonatkozó jogszabályban, valamint az e rendeletben meghatározott feltételeket a rendezvény szervezője (a továbbiakban: szervező) biztosítja, a szabadtéri rendezvény megtartható, a szabadtéri rendezvény helyszínén való tartózkodás megengedett.

A szabadtéri sportrendezvény nézők részvételével megtartható.
E rendelet alkalmazásában szabadtéri rendezvény az olyan rendezvény, amely teljes

időtartamában minden oldalról fallal körülhatárolt, fedett épületen kívül zajlik.

Szabadtéri rendezvénynek minősül az a rendezvény, amely során a nézőket az időjárás viszontagságaitól sátorral védik (például cirkuszsátor).

Szabadtéri rendezvénynek minősül az a rendezvény, amely a rendezvény céljából épített fallal körülhatárolt, fedetlen vagy részben fedett létesítményben zajlik (például stadion, uszoda, szabadtéri színpad, szabadtéri mozi).

E rendelet alkalmazásában rendezvény különösen a sportrendezvény, valamint a színházi előadás, a mozi, a cirkusz, a muzeális intézményen kívül rendezett képzőművészeti kiállítás,

az irodalmi és könyvszakmai rendezvény, közgyűjtemény, közművelődési intézmény, illetve közösségi színtér által szervezett rendezvény.

A nemzeti park igazgatóságok által fenntartott szabadtéri bemutató létesítmény látogatható.

A szabadtéri bemutató létesítmény látogatása során mindenki köteles a másik embertől lehetőség szerint legalább 1,5 méter távolságot tartani.

A szabadtéri bemutató létesítményt fenntartó nemzeti park igazgatóság vezetője intézkedik olyan működési rend kialakításáról, amely biztosítja a védőtávolság megtartásának teljesülését.

Ha a szabadtéri rendezvény nézőterén ülőhelyek kerültek kialakításra, akkor a nézők – a páholyok kivételével – csak minden negyedik ülőhelyet foglalhatják el, két néző között három ülőhelyet üresen kell hagyni, és a közvetlenül egymás mögötti ülőhelyeket nem foglalhatják el, azzal, hogy az egymás mellett és a különböző sorokban ülők között is lehetőség szerint legalább 1,5 méteres távolságot kell biztosítani.

A szabadtéri rendezvény során a nézők – a nézőtéren kialakított ülőhelyeken kívül – a védőtávolságot kötelesek egymástól megtartani, különösen a páholyokban, a szabadtéri rendezvény szünetében, a szabadtéri rendezvény létesítményének területén, illetve a szabadtéri rendezvény helyszínén található vendéglátó üzletben, valamint az olyan szabadtérirendezvényen, amely helyszínén ülőhelyek nem kerültek kialakításra.

Függetlenül annak nyilvánosságától, tilos tartózkodni a nem zárt helyen tartott, zenés, táncos rendezvény helyszínén.

Zenés, táncos rendezvény a rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvény (például: fesztivál, könnyűzenei koncert, táncház, táncklub, diszkó, rockklub), amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyelrendelkezni.

A kormányrendelet 2020. május 28. napján lépett hatályba.

Utazási utalvány

2020. augusztus 31. napjáig utazási szerződés felmondása esetében az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekről, különösen az utazási csomagra és az utazási szolgáltatás együttesre vonatkozó szerződésekről szóló 472/2017. (XII. 28.) Korm. rendeletet a Kormány 242/2020. (V.27.) Korm. rendelete szerinti eltérésekkel kell alkalmazni, ha a szerződés felmondására a koronavírus világjárványra tekintettel került sor.

Az utazási csomagra és az utazási szolgáltatás együttesre vonatkozó szerződés felmondása esetén az utazási csomag ellenértékeként befizetett előleg vagy teljes díj visszatérítése helyett az utazásszervező utalványt bocsáthat ki.

Ha az utazásszervező utalványt bocsát ki, az utazó 15 napon belül nyilatkozhat az utalvány elfogadásáról.

Ha az utazó a felajánlott utalványt nem fogadja el vagy nem nyilatkozik határidőn belül, a részére a befizetett előleget, illetve díjat vissza kell utalni.

Az utazót vagyoni vagy egyéb hátrány nem érheti az utalvány kiállításából adódóan és annak felhasználása során.

Ha az utazó az utalványt érvényességi idő alatt nem használja fel, az utazásszervező köteles részére az utalványon feltüntetett értéknek megfelelő összeget legkésőbb 14 napon belül megtéríteni.

Az utazó és az utazásszervező megállapodhatnak az utalvány érvényességi idejének meghosszabbításában. Ebben az esetben az utazásszervező új utalványt állít ki.

Az e rendelet szerint kiállított utalvány kizárólag a Ptk. szerinti közeli hozzátartozóra ruházható át.

A kormányrendelet 2020. május 28. napján lépett hatályba.

Határátlépés-Szlovénia

A Kormány 243/2020. (V.28.) Korm. rendelet rögzíti, hogy a rendelet hatálya nem terjed ki a teherforgalomban történő határátlépésre.

A szlovén állampolgár és a magyar állampolgár a Szlovén Köztársaság területéről Magyarország területére beléphet.

Ha a Magyarország területére belépett magyar állampolgár, Magyarország területén tartózkodó szlovén állampolgár a belépést követő 14 napon belül COVID-19 fertőzés tünetét észleli, akkor a lakóhelyét, tartózkodási helyét vagy szálláshelyét nem hagyhatja el, és haladéktalanul köteles telefonon értesíteni a járványügyi hatóságot.

Felszámolás, cégeljárás

A Kormány 249/2020. (V.28.) Korm. rendeletének hatálybalépését követően a veszélyhelyzet ideje alatt a hitelező akkor nyújthat be a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó kérelmet, ha a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az adósnak küldött fizetési felszólításban az adós számára a tartozása megfizetésére engedélyezett, a Cstv. 27. § (3) bekezdése szerinti határidő és az azt követő 75 nap eredménytelenül telt el. Ebben az esetben a bíróság a Cstv. 26. § (3) bekezdése alapján legfeljebb 15 napos határidőt határozhat meg az adós számára a tartozása megfizetésére.

E rendelet hatálybalépését követően a veszélyhelyzet ideje alatt a Cstv. 27. § (2b) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) és b) pontja esetében csak akkor nyújtható be az adós felszámolása iránti kérelem, ha a követelés összege (kamatok és járulékok nélkül számítva) meghaladja a 400 000 forintot.

E rendelet hatálybalépését követően a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban a cég megszűntnek nyilvánításáról nem határozhat.

Ha az állami adó- és vámhatóság a cég adószámának jogerős törlése miatt a cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást kezdeményez, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 91. § (1) bekezdése szerinti eljárás 2020. október 31-ig – külön végzés meghozatala nélkül – felfüggesztésre kerül. Az e rendelet hatálybalépése napján folyamatban lévő Ctv. 91. § (1) bekezdése szerinti eljárások e rendelet hatálybalépésének napján 2020. október 31-ig – külön végzés meghozatala nélkül – felfüggesztésre kerülnek.

Az e rendelet hatálybalépése napján a folyamatban lévő kényszertörlési eljárások, valamint azok az eljárások, amelyben a cégbíróság a Ctv. 116. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti okból a kényszertörlési eljárás megindítását már – nem jogerősen – elrendelte, e rendelet hatálybalépésének napján 2020. október 31-ig – külön végzés meghozatala nélkül -felfüggesztésre kerülnek. Ha a cég a felfüggesztés ideje alatt a cégbíróság felé igazolja, hogy a kényszertörlésre okot adó törvénysértést kiküszöbölve a törvényes állapotot, illetve törvényes működését helyreállította, a cégbíróság a Ctv. 116. § (4) bekezdésétől eltérően a kényszertörlési eljárást megszünteti.

E rendelet hatálybalépését követően a kényszertörlési eljárás megindítása nem rendelhető el, és a cég 2020. október 31-ig benyújthatja a cég törlése iránti kérelmét.

A kormányrendelet 2020. május 29. napján lépett hatályba.

Határátlépés- Csehország, Németország, Ausztria, Szlovákia

A Kormány 263/2020. (VI.6.) Korm. rendelet rögzíti, hogy a rendelet hatálya nem terjed ki a teherforgalomban történő határátlépésre.

Az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről szóló 81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szabályaitól eltérően Magyarország területére az alábbi államok állampolgára beléphet:

Cseh Köztársaság, Németországi Szövetségi Köztársaság, Osztrák Köztársaság, Szlovák Köztársaság.

A magyar állampolgár az alábbi államok területéről Magyarország területére – a 81/2020. (IV.1.) Korm. rendelet szabályaitól eltérően – beléphet:

Cseh Köztársaság, Németországi Szövetségi Köztársaság, Osztrák Köztársaság, Szlovák Köztársaság.

Ez a rendelet 2020. június 7-én 8 órakor lépett hatályba.

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: google
Google+
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn

    Dr. Ugrin Tamás vagyok, ügyvéd, és büntetőjogi szakjogász. 1992-ben végeztem a Szegedi Jogtudományi Egyetemen. 1993-tól kezdtem ügyvédjelölti pályafutásomat Dr. Szánthó Pál ügyvédi irodájában. 1996-tól egyéni ügyvédként dolgoztam, majd 2001-től ügyvédi irodát alapítottam.  Időközben elvégeztem a gazdasági büntetőjogi szakjogász posztgraduális képzést, így ügyvédi praxisom gazdasági büntetőjogi területtel is kiegészült.

    IRODA

    1036 Budapest Bécsi út 85. A.lph. V./2.

    ( Bejárat a Nagyszombat u. 14. felől )

    TELEFONSZÁM

    06-20/944-4944, +36 (1) 302 6533

    EMAIL

    ugrin@ugrin.hu