(2020. április 9.-2020. április 10.
A kijárási korlátozás meghosszabbítása
A Kormány a 95/2020. (IV.9.) Korm. rendeletében visszavonásig meghosszabbította a kijárási korlátozást. Tehát a korábban a 71/2020. (III.27.) Korm. rendelettel kapcsolatban leírtak határozatlan ideig alkalmazandók. A korábbi kormányrendeletet azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a piacok nyitvatartási rendjéről és a piacok 65. életévüket betöltött személyek általi látogatása kapcsán a települési- a főváros tekintetében a kerületi- önkormányzatok rendeletben eltérően rendelkezhetnek. Tehát a piacok nyitva tartását és azok 65. év feletti személyek általi látogatását az önkormányzat saját belátása szerint megváltoztathatja, de ekkor is köteles egy olyan idősáv megállapítására, amely idősáv alatt kizárólag a 65. év feletti személyek tartózkodhatnak a piac területén.
A kormányrendeletet 2020. április 10. napjától kell alkalmazni.
Gazdaságvédelmi Akcióterv
- Diákhitel –96/2020. (IV.10.) Korm. rendelet
A kormányrendelet értelmében a veszélyhelyzet okán
-a hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerinti hitelfelvevő legfeljebb 500 000 forint összegű szabad felhasználású hallgatói hitelre jogosult megélhetési költségei finanszírozásához, vagy
-felnőttképzésben részt vevő személy hitelfelvevőként legfeljebb 1 200 000 forint összegű szabad felhasználású hitelt igényelhet felnőttképzésben történő részvétele időszakában felmerülő megélhetési költségei okán, amelynek folyósítására a felnőttképzésért felelős miniszter által külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén kerül sor.
A hitelfelvételre az is jogosult, aki már rendelkezik érvényes szabad felhasználású hitel- vagy kölcsönszerződéssel a Diákhitel szervezettel. Hitelfelvételre nem jogosult, aki a hiteligénylés benyújtásakor nyelvtanulási hallgatói hitellel rendelkezik vagy betöltötte az 55. életévét.
A hitelfelvevő egy összegben veheti fel a hitelt azzal, hogy a szerződés megkötésének legkésőbbi időpontja 2020. december 31.
A hitelfelvétel a veszélyhelyzettel összefüggésben történhet, megélhetési költségek finanszírozásához. Ez annyit jelent, hogy amennyiben például a veszélyhelyzet időtartama alatt a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát megszüntette, vagy a munkavállaló és a munkáltató fizetés nélküli szabadság alkalmazásában állapodtak meg, a munkavállaló erre a bevételkiesésre tekintettel hitelt igényelhet, ha az alábbi konjunktív feltételek teljesülnek:
-felsőoktatási intézményben érvényes hallgatói, tanulói jogviszonnyal rendelkezik,
-lakóhelyét a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentette, és
-tanulmányai folytatása céljából a képzési időszakra bejelentkezett.
Ha -a nyelvtanulási hallgatói hitelt leszámítva- a hitelfelvevő korábban más hitelszerződést kötött a Diákhitel szervezettel, a feltételek teljesülése esetén ezen kormányrendelet szerinti hitelszerződés megkötésére is jogosult.
A hitel törlesztését a hitelfelvételt követő 12 hónap elteltével kell megkezdeni havonta egyenlő részletekben. Ha tehát a hitelfelvevő 2020. május 2. napján hitelszerződést köt a Diákhitel szervezettel, a hitel törlesztését 2021 májusában meg kell kezdenie. A törlesztő-részletek minden hónapban ugyanakkora összegűek lesznek. A hitelszerződés aláírásakor a hitelfelvevő nyilatkozik arról, hogy a visszafizetést 1, 2, 3, 4 vagy 5 év alatt szeretné teljesíteni. A havi törlesztő-részlet értelemszerűen ezen nyilatkozat szerint alakul.
A Diákhitel szervezet a törlesztési kötelezettség kezdetét megelőző hónap végéig (a példánknál maradva 2021. április 30. napjáig) közli a hitelfelvevővel a havi törlesztő részlet összegét.
Lehetőség van az igényelt hitelösszeg megváltoztatására az első tanulmányi félévben december 31. napjáig, a második tanulmányi félévben június 15. napjáig.
A kormányrendelet rendelkezése szerint a nyelvtanulási hallgatói hitel 2020. május 1. napjától (a kormányrendelet hatálybalépésének napjától) nem igényelhető. A 2020. május 1-jén fennálló nyelvtanulási hallgatói hitelszerződés 2020. május 1-jén a hitelfelvevő vagy a Diákhitel szervezet külön nyilatkozata nélkül e rendelet szerint alakul át.
- Csökkentett munkaidő- 105/2020. (IV.10.) Korm. rendelet
A kormányrendelet meghatározza a csökkentett munkaidő fogalmát. Csökkentett munkaidő: a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a hetven százalékát meg nem haladó részmunkaidő, amely legalább napi négy óra munkaidőnek megfelelő tartalmú. A kormányrendelet a csökkentett munkaidőt a munkaszerződés módosítása előtti munkaidőhöz viszonyítja, úgy, hogy a módosítás előtti háromhavi munkaidő számtani átlagát vesszük alapul. Csökkentett a munkaidő, mert ehhez mérten a munkaidő 50-70%-ával egyenlő.
A rendelet személyi hatályát tekintve a munkaadóra, és a munkavállalóra terjed ki. A munkaadó nem azonos a munkáltató fogalmával, a munkaadó Mt. szerinti munkáltató, de nem tartozik ide az
- az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 1. §-ában felsorolt szervezetek,
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés m) pontja szerinti, költségvetési támogatásban részesülő fenntartó,
- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. § s) pontja szerinti, költségvetési támogatásban részesülő fenntartó, a költségvetési támogatásban részesülő szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény és hálózat,
- a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 88. § (4) bekezdése szerint költségvetési támogatásban részesülő fenntartó,
- valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 84. § (3) bekezdése alapján költségvetési támogatásban részesülő fenntartó.
Munkavállaló az Mt. szerinti munkavállaló, kivéve az, akire tekintettel a munkáltató költségvetési támogatásban részesül- a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján.
A kormányrendelet rendelkezik a fővárosi és megyei kormányhivatalok foglalkoztatottjainak veszélyhelyzettel összefüggő, gazdasági okból történő támogatásáról. A fővárosi és megyei kormányhivatal támogatást nyújt a munkavállaló és munkaadó együttes kérelmére a munkavállaló részére, ha:
a munkavállaló
- ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban,
- a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll, és
- nem tölti a felmondási idejét, és
a munkaadó
- a vele munkaviszonyban álló, vele együttes kérelmet benyújtó munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében,
- a támogatás iránti kérelmében bemutatja a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését,
- az előző ponttal összefüggésben munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette,
- legalább hat hónapja működik, és
- a vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló vonatkozásában a kérelem benyújtásakor nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában,
valamint a munkaidőkeret lejárt vagy lezárásra került.
A kormányrendelet keretet szab a támogatás mértékének:
- A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra állapítható meg. A támogatás hónapokban állapítható meg.
- A támogatás időtartama három hónap.
- A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díj általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a harminc, negyven vagy ötven százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka.
- A támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető távolléti díj adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét.
- A támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra.
- A támogatás fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható.
- A támogatás köztehermentes.
A támogatás és a csökkentett munkaidő összekapcsolódik. A munkavállaló és a munkaadó a támogatás igénybevételével vállalja, hogy
- csökkentett munkaidőben,
- a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára.
A munkavállaló a támogatás igénybevételekor továbbá vállalja
- a jövedelem kieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést, és
- azt, hogy a kérelem szerinti munkaviszonya melletti újabb munkaviszony létrehozása a támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya a csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való visszatérésnek
- azt, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll.
A munkavállaló tehát vállalhat másik munkahelyen munkát a csökkentett munkaidőn túli időben, de az nem akadályozhatja az eredeti munkahelyen az eredeti munkaidőhöz való visszatérést.
A munkaadó a támogatás igénybevételekor továbbá vállalja
- a létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapig (a munkaadó nem csökkentheti a foglalkoztatottak számát),
- azt, hogy a támogatás ideje alatt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére nem kerül sor, és
- azt, hogy az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségével összhangban a támogatás feltételeit vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak,
- azt, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló távolléti díját,
- azt, hogy az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet.
Mikor nyújtható a támogatás?
A támogatás akkor nyújtható, ha
- a munkavállalónak az állami foglalkoztatási szerv által végleges határozattal visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettsége nem áll fenn,
- a munkaadó
- megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek, valamint e feltételek fennállása a külön jogszabályban meghatározott módon igazolásra kerül,
- nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban, és
- 2019. december 31-én nem minősült az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szerint nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak,
- a munkaadó bemutatja, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek.
A támogatás iránti kérelmet a munkaadó a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett erre rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton nyújtja be.
Ha azonos telephely vonatkozásában több munkavállalóval nyújt be a munkaadó együttes kérelmet, azokat egy időben kell benyújtani. Azonos telephely vonatkozásában –főszabály szerint- csak egy alkalommal nyújtható be kérelem. Ugyanazon munkavállaló vonatkozásában csak egy telephely vonatkozásában nyújtható be kérelem.
A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a csökkentett munkaidőre (a csökkentett munkaidő fogalma alapján hogyan teljesül adott helyzetben a „csökkentés”) történő és az egyéni fejlesztési időre vonatkozó megállapodást.
A támogatás iránti kérelmet a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál kell előterjeszteni. Ha a munkavállaló foglalkoztatására több foglalkoztatási helyen kerül sor, a támogatás iránti kérelmet a munkaadó választása szerinti telephelynek megfelelő illetékes kormányhivatalnál kell benyújtani.
A kormányhivatal
- 1. lépés: a kérelem tekintetében nyolc munkanapon belül megvizsgálja az e rendeletben foglalt feltételek fennállását;
- 2. lépés: határozatban dönt a támogatás nyújtásáról vagy a kérelem elutasításáról;
- 3. lépés: ha a kérelem megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek, a kérelem alapján a munkavállaló részére támogatást nyújt.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye, valamint bíróság előtt nem támadható meg.
Ha a kérelem elutasításra került, a munkaadó és ugyanazon munkavállaló legfeljebb egy alkalommal nyújthat be ismét kérelmet.
A támogatás időtartama és a létszámtartási kötelezettségre vonatkozó idő lejártát követő egy hónap elteltével kizárólag a korábban nem támogatott munkavállalókkal együtt nyújtható be újabb kérelem.
Megszűnik a támogatás,
- ha a munkavállaló és a munkaadó együttes nyilatkozatban kéri,
- ha a munkavállaló
- munkaviszonya megszűnik,
- a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget,
- ha a munkaadó
- a támogatásban részesülő munkavállaló tekintetében munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzés támogatásban részesül, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában részesül,
- a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget,
- ha a csökkentett munkaidő a támogatási időtartam alatt módosításra kerül, vagy
- ha a támogatás a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.
A munkaadó a kérelem benyújtásával vállalja, hogy ha a létszámtartási kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára a létszámtartási kötelezettség nem teljesítésének arányában befizetést köteles teljesíteni. A befizetésről a kormányhivatal határozattal dönt.
A támogatást a munkavállaló köteles visszafizetni, ha az részére a jogszabályban meghatározott, a munkavállalóra vonatkozó feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.
A kormányrendelet 2020. április 16-án lép hatályba.
Adó- és járulékfizetési kedvezmények jogosulti körének kierjesztése
A Kormány a 97/2020. (IV.10.) Korm. rendeletével kiterjesztette a 61/2020. (III.23.) Korm. rendeletben felsorolt tevékenységi köröket. Így a 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet szerinti kedvezmények 2020. április 11. napjától kiterjednek az alábbi főtevékenységet végző vállalkozásokra is:
- növényi szaporítóanyag termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.30),
- egyéb, nem évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.19),
- egyéb évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.29),
- dísznövény nagykereskedelme (TEÁOR és TESZOR 46.22),
- dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme (TEÁOR és TESZOR 47.76),
- vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 01.70),
- desztillált szeszes ital gyártása (TEÁOR és TESZOR 11.01),
- szőlőbor termelése (TEÁOR és TESZOR 11.02),
- sörgyártás (TEÁOR és TESZOR 11.05) és
- szőlőtermesztés (TEÁOR és TESZOR 01.21).
Az új kormányrendelet további kritériumokat állít fel az alábbi főtevékenységek esetén:
- növényi szaporítóanyag termesztése
- egyéb, nem évelő növény termesztése
- egyéb évelő növény termesztése
- dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme
- vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás
- desztillált szeszes ital gyártása
- sörgyártás.
Nyelvvizsga, felsőoktatás
A 101/2020. (IV.10.) Korm. rendelet a következőket rögzíti:
- A 2019/2020. tanév tavaszi félévét az Nftv. – hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetéséről rendelkező szakaszainak alkalmazása során nem kell figyelembe venni. Ezek a rendelkezések azt mondják ki, hogy ha a hallgató a következő képzési félévre „passziváltatja magát”, illetve nem nyilatkozik határidőben arról, hogy a következő képzési félévben aktív hallgatói jogviszonyt kíván folytatni, akkor a hallgató passzív féléveinek száma egymás után akár –a korábbi szabályozástól eltérően- a két félévet is meghaladhatja. A kormányrendelet felülírta azt a szabályt is, hogy doktori képzésben a fokozatszerzési eljárásban a hallgatói jogviszony szünetelése legfeljebb két félév lehet. A „két féléves” szabályt tehát ebben az esetben sem kell alkalmazni.
- A 2019/2020. tanévben a felsőoktatási intézmények a félév, illetve a tanév hosszára meghatározott időtartamoktól eltérhetnek.
- 2020-ban az átsorolásra a 2020/2021-es tanévre nézve nem kerülhet sor. A hallgatókat tehát az oktatási intézmények nem sorolhatják át állami ösztöndíjas képzésről önköltséges képzésre. Az a hallgató, aki a 2019/2020-as tanévben állami ösztöndíjas volt, az a következő tanévben is az lesz.
- Ha a hallgató oklevelének megszerzésére [maximálisan] meghatározott határidő 2020. március 11. és 2020. augusztus 31. közötti időtartamra esik, és a hallgató a határidőt követő egy éven belül megszerzi az oklevelét, akkor az ún. „röghözkötést” nem kell alkalmazni.
- Az Oktatási Hivatal által közigazgatási hatósági határozatban megállapított munkaviszony-fenntartási kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő egy évvel meghosszabbodik, amennyiben a hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő 2020. március 11-én még nem járt le és 2020. december 31-e előtt jár le. Azoknak a „röghöz kötött” volt hallgatóknak, akiknek a hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettségük teljesítése már folyamatban van, a munkaviszony-fenntartási kötelezettségük egy évvel meghosszabbodik, ha az ezenkötelezettségük teljesítésére nyitva álló határidő 2020. március 12. napja és 2020. december 30. napja között jár le.
- Amennyiben a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató részére az Oktatási Hivatal közigazgatási hatósági döntésben részletfizetést engedélyezett, a részletfizetés teljesítésére 6 hónap fizetési halasztás illeti meg.
- Aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett, mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül előírt nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól. A nyelvvizsga kötelezettség alóli mentesülésnek tehát feltétele, hogy a hallgató 2020. augusztus 31. napjáig sikeresen letegye záróvizsgáit.
Ha a vizsgázó a nyelvvizsgát megkezdte- tehát például B2 komplex típusú nyelvvizsga esetén az írásbeli vizsgát megírta, de a szóbeli vizsgára a járványhelyzet miatt nem került sor-, akkor a már befejezett (írásbeli) vizsgarész szerinti eredmény alapján kell a nyelvvizsga bizonyítványt kiállítani. Az a hallgató, aki az írásbeli vizsgát sikerrel teljesítette, de szóbeli vizsgára nem tudott a veszélyhelyzeti rendelkezések miatt elmenni, a nyelvvizsga-bizonyítványát meg fogja kapni. A részvizsga a 2020. évi általános felvételi eljárásban ugyanúgy többletpontot ér, mint a „teljes” nyelvvizsga.
Ha a nyelvvizsga megszerzésének feltételeit a nyelvvizsgázó már sikeresen teljesítette, de a nyelvvizsga-bizonyítvány még nem került kiállításra, a felsőoktatási felvételi eljárásban a nyelvvizsga-bizonyítvány helyett a nyelvvizsga központ által kiadott igazolást a felvételiző – a veszélyhelyzet megszüntetését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli bemutatási kötelezettség terhe mellett – felhasználhatja a felvételi követelmények teljesítésének igazolására.
A záróvizsgák a hagyományos módon lesznek megtartva, a személyes érintkezés mértékének lehető legkisebbre korlátozása mellett: „A felsőoktatási intézmény a hallgatók részére a záróvizsgát megszervezi. A záróvizsga időtartamára a hallgató a felsőoktatási intézmény területére beléphet. A záróvizsga során biztosítani kell, hogy a vizsgázó és más személyek személyes érintkezését ne igényelje, a személyek között a legalább 1,5 méter távolságot meg kell tartani.”
A kormányrendelet a diplomaosztó ünnepségekről nem rendelkezik, csupán annyi információval szolgál, hogy oklevelüket a volt hallgatók átvehetik a felsőoktatási intézményben, azonban a felsőoktatási intézmény ekkor is köteles biztosítani, hogy az átvétel személyes érintkezés nélkül lebonyolítható legyen.
A kormányrendelet 2020. április 11. napjától alkalmazandó.
Jogi személyek, társasházak, köztestületek
Jogi személy
A jogi személyekre vonatkozó Ptk. rendelkezéseket a 102/2020. (IV.10.) Korm. rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ha a jogi személy döntéshozó szerve vagy az egyszemélyes jogi személy tagja a kijárási korlátozásra vonatkozó előírások betartása mellet sem akadályozott a döntéshozatalban, e kormányrendelet rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
Tehát, ha a jogi személy döntéshozó szerve vagy az egyszemélyes jogi személy tagja a döntéshozatalban akadályoztatva van, az alábbi rendelkezések alkalmazandók, a teljesség igénye nélkül:
- A jogi személy döntéshozó szervének
- ülése a tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével tartható meg, vagy
- határozathozatalára – ha a jogi személyre vonatkozó törvényi előírás az ülés tartása nélküli döntéshozatalt nem zárja ki – az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet,
akkor is, ha a jogi személy létesítő okirata e lehetőségekről és annak feltételeiről nem, vagy e rendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik.
Ha a jogi személy tagjainak száma legfeljebb öt fő, és a döntéshozó szerv határozatképessége az előző pontban meghatározott módon történő határozathozatallal előre láthatóan biztosítható, a döntéshozó szerv határozathozatalára a kormányrendelet 4. §-a szerinti módon kell, hogy sor kerüljön azzal, hogy a döntéshozatal módját és feltételeit úgy kell meghatározni, hogy a döntéshozatalban valamennyi tag részt tudjon venni. A döntéshozó szerv határozathozatalára az előző pont és a 4. § szerinti módon kerül sor akkor is, ha az öt főt meghaladó, de tíz főt meg nem haladó taglétszámú jogi személy esetén a szavazatok többségével rendelkező tagok azt kérik, a tíz főt meghaladó taglétszámú jogi személy esetén pedig, ha a jogi személy ügyvezetése – vagy az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság esetén a tulajdonosi joggyakorló – azt kezdeményezi. Ha ez az eset nem áll fenn, a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról és a döntéshozó szerv hatáskörbe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben – az alábbi korlátozásokkal – a jogi személy ügyvezetése határoz:
- A jogi személy ügyvezetése
- a jogi személy létesítő okiratát nem módosíthatja, kivéve, ha arra a veszélyhelyzet ideje alatt hatályba lépő jogszabály rendelkezése alapján van szükség,
- a jogi személy jogutód nélküli megszűnéséről nem dönthet,
- a jogi személy átalakulását, egyesülését vagy szétválását nem határozhatja el és folyamatban lévő átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó kérdésben nem dönthet,
- korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság esetén a jegyzett tőke leszállításáról nem dönthet,
- pótbefizetésről vagy egyéb tőkepótlásról csak akkor dönthet, ha az a tagok jogi személyben fennálló részesedése mértékét nem érinti és a pótbefizetésre vagy egyéb befizetésre kötelezettek ehhez előzetesen írásban hozzájárulnak.
- Ha jogszabály a jogi személy döntéshozó szerve vagy más szerve ülésének nyilvánosságát írja elő, a veszélyhelyzet ideje alatt e rendelet szabályai szerint megtartott ülésre vagy más döntéshozatali eljárásra a nyilvánosság követelménye nem vonatkozik.
- Ha a jogi személynek egy tagja vagy alapítója van – ideértve az alapítói jogok gyakorlására jogosult személyt is -, a döntéshozó szerv hatáskörében az egyedüli tag vagy alapító írásban határoz és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá.
- A 4.§ szerinti döntéshozatal: Ha a jogi személy létesítő okirata az elektronikus hírközlő eszközök használatának, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatalnak a szabályairól nem, vagy e rendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik, ezeknek a szabályoknak a megállapítására és a tagokkal való közlésére a jogi személy ügyvezetése – több önállóan eljáró vezető tisztségviselő esetén a munkáltatói jogok gyakorlására feljogosított vezető tisztségviselő – jogosult a következő rendelkezések betartása mellett:
- a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás nem mellőzhető, és a határozat tervezetét a taggal közölni kell,
- elektronikus hírközlő eszköz útján való jelenlétre vonatkozóan
- meg kell határozni az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket és informatikai alkalmazásokat, és
- ha a jogi személy ügyvezetése a tagokat (képviselőiket) személyesen nem ismeri, meg kell határozni a személyazonosság igazolásának módját,
- ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén
- a szavazat megküldésére legalább 15 napot kell biztosítani,
- a Ptk. eredményességre és az eredmény közlésére vonatkozó szabályait alkalmazni kell,
- a tag a döntéshozó szerv ülésének összehívását vagy az elektronikus hírközlő eszköz útján való megtartását nem kezdeményezheti,
- a tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye (név, lakóhely vagy székhely, szervezet esetén képviselőjének neve), a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése – több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma – és az arra adott szavazat, és
- a tag a szavazatát az alábbi módon is megküldheti:
- A jogi személy szervei az írásbeli jognyilatkozatokat minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel aláírva a tag elektronikus levelezési címére (e-mail) is megküldhetik.
- A tagok a jogi személlyel kapcsolatos jognyilatkozataikat elektronikus üzenetben (e-mail) is közölhetik a jogi személlyel. Ha a tag jogi személy, a jognyilatkozatát minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel kell aláírni. A természetes személy tag a jognyilatkozata elektronikus aláírására nem köteles, azonban ajognyilatkozatnak a tag azonosíthatóságához szükséges adatokat tartalmaznia kell.
- elektronikus üzenetben foglalt nyilatkozat elektronikus írásbeli jognyilatkozatnak minősül.
- A jogi személy erre kijelölt vezető tisztségviselője vezeti le a döntéshozó szerv ülését és készíti el a döntéshozó szerv ülésének jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ülés megtartásának körülményeit is. Jelenléti ívet nem kell készíteni, azonban a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait.
- Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a testület tagjainak létszáma a törvényben, illetve a létesítő okiratban előírt szám alá csökken, vagy a tag az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány miatt egyébként nem tud eljárni, a többi tag jogosult a határozathozatalra. A határozatképességre vonatkozó szabályokat a döntésképes tagok száma alapján kell meghatározni, és határozatot ebben az esetben is szótöbbséggel kell meghozni azzal, hogy a többi tag kiesése esetén a határozathozatalra egy személy is jogosult.
Társasház
A veszélyhelyzet ideje alatt a társasház nem tart közgyűlést. Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés, vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, ezen tárgykörökben a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie.
Közgyűlést kell tartani, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérik. Ebben az esetben a döntés csak írásbeli szavazással hozható meg, ideértve azon tárgykörökben való döntést is, melyekben azt a szervezeti-működési szabályzat vagy korábban hozott közgyűlési döntés kizárja. Az írásbeli szavazás módjára a szervezeti-működési szabályzat rendelkezései az irányadók. Ilyen rendelkezés hiányában az írásbeli szavazás részletszabályait – ideértve az eredmény megállapítását is – a közgyűlési meghívóban kell megállapítani. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke – a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül – írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni.
A veszélyhelyzet ideje alatt a közös képviselő (intézőbizottság) fokozott felelősséggel köteles eljárni.
A társasház működése körében, valamint az érintettek egymás közti viszonyaiban írásbeli nyilatkozatnak, közlésnek minősül az írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (pl. e-mail, internetes alkalmazás) tett nyilatkozat is,
A közgyűlés nem mentheti fel megbízatásából a közös képviselőt (intézőbizottságot).
A közös képviselői (intézőbizottsági) megbízatását a közös képviselő (intézőbizottság) nem szüntetheti meg.
Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a közös képviselő (intézőbizottság) az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig köteles a feladatait – változatlan díjazás mellett – ellátni.
Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása az előző bekezdésben foglaltakon kívüli okból szűnik meg, vagy a közös képviselő (intézőbizottság) a veszélyhelyzet folytán nem képes ellátni a feladatait, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat a számvizsgáló bizottság látja el. Számvizsgáló bizottság hiányában, vagy ha a veszélyhelyzet folytán a számvizsgáló bizottság sem képes eljárni, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat bármely tulajdonostárs elláthatja.
Köztestület
A köztestület testületi szerveinek ülése a veszélyhelyzet fennállása alatt elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet. Ha az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend, az ülésezésre és a döntéshozatalra az országos elnök által meghatározott és a köztestület országos honlapján az érintettek számára hozzáférhetővé tett szabályokat kell alkalmazni. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.
Ha a köztestület határozott időre kinevezett vagy megválasztott tisztségviselője megbízatásának időtartama a veszélyhelyzet idején jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson az új tisztségviselőt nem választják meg, vagy az új tisztségviselőt ki nem nevezik.
A köztestületi szerv hatáskörébe tartozó ügyintézésével kapcsolatos eljárási cselekményeket elsősorban elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell foganatosítani. Ha ennek feltételei nem biztosítottak, a szükséges nyilatkozatokat írásbeli formában, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni.
Ha a köztestületi ügy intézésével kapcsolatos eljárási cselekmény lefolytatása olyan személyes közreműködést igényel, amely az előző bekezdésben foglaltak alkalmazásával nem foganatosítható, az érintett eljárási cselekmény a veszélyhelyzet megszűnéséig elhalasztható.
A fegyelmi vagy etikai büntetés kiszabásánál súlyosító körülményként kell figyelembe venni, ha fegyelmi vétséget a veszélyhelyzet ideje alatt követték el.
A fegyelmi vagy etikai felelősségre vonás elévülése a veszélyhelyzet ideje alatt nyugszik.
A köztestület költségvetését és beszámolóját a veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvezetését ellátó szerv jogosult elfogadni. Az így meghozott határozatot a köztestület legfőbb szervének a veszélyhelyzet megszűnését követő legkésőbb 90. napra összehívandó rendkívüli ülése napirendjére kell tűzni. A köztestület legfőbb szervének határozata hiányában a költségvetés a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napon hatályát veszti, a beszámolót pedig legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül a köztestület legfőbb szervének is el kell fogadnia.
A kormányrendelet 2020. április 11. napjától alkalmazandó.
Munkaidőkeret
A 104/2020. (IV.10.) Korm rendelet kimondja, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató legfeljebb huszonnégy havi munkaidőkeretet elrendelhet.
A munkáltató e rendelet hatályba lépését megelőzően elrendelt munkaidőkeretet az előző bekezdésben foglalt időtartamra meghosszabbíthatja.
Az Mt. napi munkaidőre, és a napi pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell.
Az e rendeletben foglalt szabályoktól eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket e rendelet hatályának tartama alatt alkalmazni nem lehet.
A kormányrendelet 2020. április 11. napjától alkalmazandó.